Jung minden mondata maga a kiérlelt bölcsesség.
C.G.Jung svájci pszichoanalitikus spirituális és ezoterikus irányokig is kitekintő pszichológiai gondolatkört teremtett. Az ő nevéhez fűződik többek között az archetípusok, a kollektív tudat alatti fogalma. Azt kevesebben tudják, hogy ő emelte be például mandalakészítését a pszichoterápia lehetséges eszközei sorába.
A szülők életvezetése hat a gyerekre
állítja Jung. A gyerekekre a tények hatnak, nem pedig a szavak, ebből következik, hogy a gyerekre alapvető hatással van a szülők életvezetése.
Ennél is erőteljesebb hatást tesz a gyerekekre szüleik meg nem élt élete, amely elől kitért, általában egy kegyes hazugsággal. Úgyszólván soha nem a nyílt konfliktus vagy a látható nehézség van mérgező hatással, az okot a szülők eltitkolt, vagy a tudattalanban hagyott problémáiban kell keresnünk .” A szülők úgy óvhatják meg gyermekeiket a lelki ártalmaktól – mondja Jung- ha felvállalják lelki életük nehézségeit, és nem térnek ki előle.
Legfontosabb nevelési tanács:
”lássuk a gyerekeket olyannak, amilyenek valójában, és ne olyannak, amilyennek óhajunk szerint lenniük kellene, és nevelésünkben a természet fejlődésvonalait kövessük, ne pedig élettelen előírásokat.” C.G.Jung
A nevelő önnevelése alapja a gyermeknevelésnek
Jung minden szülőnek, gyermekkel foglalkozó embernek fokozott belső tudatosságot, önismeretre törekvést javasol. Mindez feltétele a nevelésnek, de lehetősége is, hiszen az felnőtt önismerete segít megérteni a gyereket is. Az ősi bölcsesség, Meg akarod ismerni a világot ? Ismerd meg önmagad ! a nevelésben fokozottan érvényes.
Nekünk felnőtteknek is szem előtt kell tartanunk nevelési deficitjeinket és törekednie a fejlődésre. A nevelőnek aktívan fejlesztenie kell a kultúráját, mégpedig önmaga nevelése által. Műveltsége ha megreked, olyan hibákat kezd el javítani a gyermekeknél, amelyeket saját maga esetében nem korrigált.
„ A felnőttben ott rejtezik egy gyermek, egy örök gyermek, aki szüntelenül formálódik, sosincs kész s állhatatos gondozásra, figyelemre és nevelésre volna szüksége.
Felelősséggel megelőzni saját szülői téves lépéseinket csak a tudatos lelki önneveléssel tudjuk, tartja Jung.
A szülőben élő” belső gyerek” nevelése is feltétele az integrált felnőtt énünk kialakulásának.
Gyakori szülői hiba
Nagy hiba lehet például a szülő részről a saját meg nem élt életét a gyerekén keresztül „pótolnia.” Hiszen ezzel megakadályozza a lehetőségét annak, hogy a gyerek/ ember személyiségét megélhesse.
„ A személyiség sohasem bontakozhat ki anélkül, hogy az ember tudatosan és tudatos morális döntéssel a saját útját válassza.” C.G. Jung
A nehezen kezelhető gyerekek neveléséről
„Ha nehezen kezelhető gyermekkel kell foglalkoznunk, jobb, ha pszichológiai ismereteinket megtartjuk magunknak, mivel a gyermekeknél elsősorban egyszerűségre, és egészséges emberi értelemre van szükség.” C.G. Jung
Ezeket a gondolatokat nagyon érdemes megfogadnunk, mielőtt szülőként, pedagógusként túlbonyolítunk esetenként nevelési problémákat.
Tény, hogy a gyerekek szinte félelmetes ösztönnel ismerik fel a nevelő személyes fogyatékosságait”. Ezért, ha egy bizonyos gyermekkel nem tudunk dűlőre jutni, gyakori, hogy saját- és a gyerek által megérzett- fel nem ismert, meg nem oldott lelki problémáink állnak a megoldás útjába.
A felnőtt reakcióink, az eltagadott problémáink ha tudatosságba kerülnek, gyakran érthetőbbé válik, mit is istenít, vagy utasít el bennünk a velünk kapcsolatban álló, ránk mélyen rezonáló gyerek.
„ Hiszen a nevelő is gyarló ember, és az általa nevelt gyermek visszatükrözi az ő hibáit.” .
Ezért,ha Jung szavaira figyelünk, már nem gondoljuk többé, hogy egy adott nevelői, pedagógiai helyzetben szemben áll egymással egy hibátlan szülő és egy engedetlen gyermek, illetve egy tökéletes pedagógus, és egy nehezen nevelhető kölyök.
Forrás :C.G.Jung : Gondolatok az apáról, anyáról és a gyerekről Kossuth Kiadó, 1995